Sarah: Szép napot kívánok! Tegnap lezajlott az utolsó kihívás is, és Alexis úgy döntött a végső csatáját Parkerrel szeretné megvívni, ez természetesen vitamentesre nem sikerült.

Parker: Ez elég szánalmas egy szöveg volt tőled, és még te tartod magadat itt őszintének.

Alexis: Nem értem a problémád, tudhattad, hogy nem kedvellek.

Parker: Ja nem, csak Pollyt rittig jobban utálod nálam, de nembaj, megint megmutattátok, hogy ti vagytok itt a 'jók'.

Alexis: Ezerszer normálisabb vagyok nálad, ha erre akarsz annyira kitérni, a villaléted alatt megmutathattad, hogy mekkora undorító vagy, és most már elég volt ebből.

Parker: Húha kislány, hogy kinyílt a csipád, eddig meg mindig bújtál a többiek mögé, na nembaj, így élvezetesebb lesz kint hagyni téged.

Alexis: Azt majd meglátjuk, nem hiszem, hogy neked kéne visszajönnöd, alpári vagy.

Paloma: Alexis inkább beszéljük meg a dolgokat, ne foglalkozz ezzel az idiótával.

Alexis: Igazad van, most nincs erre időm.

Polly: Nagyon remélem Parker, hogy te jössz vissza, nem ez a buta tyúk, meg így a barátnője már csak egy szellem lesz itt bent.

Parker: Eddig is az volt, de örülök, hogy nekem szurkolsz.

Polly: Van más választásom? Nem megyek hozzájuk, kiráz tőlük a hideg, tőled meg csak fele annyira.

Parker: Érdekes.. :D

Paloma: Először is nyugodj le, most koncentrálnod kell, és mindent meg kell beszélnünk a párbajjal kapcsolatban, hiszen ez az utolsó, és nem jöhet vissza az a féreg.

Alexis: Tudom, most nem is figyelek rájuk, csak arra leszek figyelmes, hogy mit kell tennem, önuralom mindenek felett!

Sarah: Ahogy látszik megalakult a két kis csapat az utolsó párbajra, de hogy ki nyer, és ki hagyja el a villát, csak magukon múlik. Viszlát!